Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hőmérséklet

A hőmérsékletet 2m magasban, fű felett, háztól illetve egyéb tárgyaktól  távol mérjük, ha ezeket nem tartjuk be rossz adatokat fogunk kapni.

Szél

A felszíni szelet 10 méter magasságban mérjük.

Ahhoz, hogy a levegőben vízszintes irányú légmozgások kialakuljanak,horizontális légnyomáskülönbségre van szükség.Ez a folyamat addig tart, míg a nyomáskülönbség meg nem szűnik.

Köd

A vízgőz kicsapódása a talaj közelében megy végbe és a látástávolság nem éri el az 1 km-t.

Párásság

A relatív nedvesség meghaladja a 80%-ot. A ködöt a párásságtól az különbözteti meg, hogy ködben a látástávolság 1 km-nél kisebb.

Száraz légköri homály

A relatív nedvesség nem haladja meg a 80%-ot.A látásromlást elsősorban a szilárd szennyezőanyagok: por, korom, füst okozza.

A csapadék

A csapadék túlnyomó többsége felhőkből származik eső vagy hó formájában, de a vízgőz kicsapódása, kikristályosodása végbemehet közvetlenül a felszínen is, így megkülönböztethetünk hulló és nem hulló csapadékfajtákat.

Nem hulló csapadékok

Akkor képződik, amikor a levegő harmatpontjánál hidegebb felülettel érintkezik.

Harmat

A felszínre apró cseppek formájában kicsapódó vizet nevezzük.

Dér

A felszínen apró jégkristályok formájában megjelenő vizet nevezzük.

Zúzmara

Az áramló levegőből rakódik le.

Kristályos zúzmara

Enyhe légmozgású, nedves levegőben alakul ki.

Folyékony zúzmara

A leírtakhoz hasonlóan képződik, de ebben az esetben a kitett felület hőmérséklete 0°C fölött van.

Durva zúzmara

Szintén gyengén áramló levegőben képződik a talajfelszínből kiemelkedő tárgyak szélnek kitett oldalán.

Hulló csapadékok

A hulló csapadékok különféle csapadékképződési mechanizmusok révén jönnek létre.

Szitálás

Apró vízcseppekből álló egyenletes, cseppfolyós csapadék, legtöbbször St felhőből vagy köd esetén hullhat.

Eső, záporeső

Csendes, vízcseppekből álló csapadék, erőssége lassan változik, hullhat Ns, Sc, As és Cu felhőkből.

Ónos eső

Túlhűlt vízcseppekből álló eső, a cseppek a talajra érve az ütődéstől megfagynak.Jellegzetes hőmérsékleti rétegződés kell kialakulásához a magasabb légrétegek hőmérséklete pozitív, a talajmenti rétegeké negatív.

Hó, hózápor

Szilárd, változatos formájú kristályokból, csillagokból áll, intenzitása lassan változik. Főként Ns, As, Sc, St és Cu felhőzetből hullik.

Hódara

Szilárd, fehér vagy matt színű, átlátszatlan, kerek vagy kúpos gömb alakú jégszemcsékből áll.

Jégdara

Szilárd, félig átlátszó, sima jéggömb, erős feláramlás esetén túlhűlt vízcseppek megfagyásával keletkezik, amelyre újabb vízrészecskék fagyhatnak. Jégdara kizárólag Cb felhőből hullik.

Fagyott eső

Átlátszó, rendszerint gömb alakú jégrészecskékből álló csapadék.

Szemcsés hó

Igen kicsi, átlátszatlan fehér jégszemcsékből álló csapadék.

Jégtű

Igen kicsi, lemez alakú jégkristályokból álló csapadék.

Jégeső

Szilárd, változatos formájú és méretű jégdarabokból álló csapadék, csak heves záporok alkalmával Cb felhőből hullik.Kialakulásában a felhőn belüli heves feláramlásnak van szerepe.

Havas eső

Esőcseppek és hókristályok együttes hullása, a hó egy része alacsonyabb, melegebb rétegekben megolvad.

A felhőzet mennyisége

A felhőzet mennyiségén azt a mérőszámot értjük, amely az adott pontról észlelhető, a teljes égbolt felhők általi fedettségét jelzi.

Derült égbolt 0 okta

Az égbolton az összfelhőzet mennyisége nem éri el az 1 oktát. Ez nem azt jelenti, hogy nincs egyetlen felhő sem az égbolton, hanem azt, hogy a mennyisége csekély.

Gyengén felhős 1-2 okta

Az égbolt 1-2 nyolcad részét fedi a felhőzet.

Közepesen felhős 3-4 okta

Az égbolt 3-4 nyolcad részét fedi felhőzet.

Erősen felhős 5-7 okta

Az égbolt 5-7 nyolcad részét fedi felhőzet.

Borult 8 okta

Teljes a felhőfedettség, az ég kékje sehol sem látszik.